A terr�riumban, megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt tartott h�rcs�g�k ritk�n betegszenek meg, viszont sokszor �ri �ket baleset. Gyakori, hogy a gazda figyelmetlens�g�b�l ad�d�an leesik az �llat, ami csontt�r�ssel is j�rhat. Ilyenkor az �llatorvos r�gz�ti a s�r�lt v�gtagot a sikeres gy�gyul�s rem�ny�ben.
Gyakran el�fordul� t�pl�lkoz�si probl�ma a kalciumhi�ny, melynek k�vetkezt�ben a csontok t�r�kenyebb� v�lhatnak. A kalciumhi�nyt megel�zend� biztos�tsunk a h�rcs�g�knek kalcium kieg�sz�t�st, p�ld�ul a d�szmadaraknak is aj�nlott sz�pia, vagy porr� t�rt toj�sh�j �ltal.

A t�bbi r�gcs�l�hoz hasonl�an a h�rcs�g�knek is �rz�keny szerve az em�szt�rendszer. Az em�szt�rendszer zavart m�k�d�s�nek leggyakoribb t�nete a hasmen�s.
Az �llatok hasmen�ssel reag�lhatnak �trendbeli v�ltoz�sokra, romlott takarm�nyra, �s egyes fert�z� betegs�gek velej�r�jak�nt is jelentkezhet.
A h�rcs�g�k �ltal sz�vesen fogyasztott gy�m�lcs-�s z�lds�gf�l�k a k�v�natosn�l nagyobb mennyis�gben fogyasztva szint�n okozhatnak hasmen�st. Ha a hasmen�s kiv�lt� okai k�z�l kiz�rjuk a takarm�nyoz�si hib�kat, val�sz�n�leg fert�z�sr�l van sz�.
A bakt�riumos fert�z�sek kezel�se k�t f� r�szb�l �ll: a beteg �llatot antibiotikummal kell kezelni, �s di�t�s t�pl�l�kot kell biztos�tani sz�m�ra.
Kit�n�en alkalmazhat� az alma, keksz esetleg a keser� csokol�d�. A z�ldtakarm�nyokat, olajos magvakat hasmen�s eset�n mindig ker�lj�k. Mivel a hasmen�s jelent�s v�zveszt�ssel j�r, ami kering�si zavarokat is okozhat, �gy a folyad�k p�tl�s�r�l mindenk�ppen gondoskodnunk kell.
Egy h�rcs�gnek alkalmank�nt 30-40 csepp keser� tea ad�sa javasolt, amit szemcseppent�vel vagy t� n�lk�li fecskend�vel juttathatunk a szervezet�be. Ha az �llat m�r a kisz�rad�s jeleit mutatja, az �llatorvos inf�zi� (fiziol�gi�s s�oldat) seg�ts�g�vel mentheti meg az �llat �let�t.

A h�rcs�g�kn�l sz�kreked�s is kialakulhat, amit leggyakrabban a nem megfelel� alom lenyel�se okoz, elz�r�d�st id�zve el� a belekben. Ha az �llat p�pos�tott h�ttal er�lk�dik, el�sz�r mindig a sz�kreked�sre kell gondolnunk. Ilyenkor a hasmen�s kezel�s�vel ellent�tben sok friss z�ldtakarm�nyt, esetleg 2-3 csepp ol�vaolajat is adhatunk az �llatoknak.
Az �dess�gek etet�s�vel eg�szs�ges �llatok eset�ben is cs�nj�n kell b�nni, mert k�nnyen fogszuvasod�st okozhat, amit csak a fog kih�z�s�val lehet orvosolni. A beteg fogak miatt gyakran t�lyogok is kialakulnak a fogmederben, mely a szervezet eg�sz�re k�ros hat�ssal lehet.

Ha orrfoly�st, illetve t�ssz�g�st tapasztalunk, azt val�sz�n�leg a fels� l�gutak megbeteged�se, s�lyosabb esetben t�d�gyullad�s okozza. A bakteri�lis fert�z�sek kezel�s�re minden esetben az �llatorvos �ltal meghat�rozott antibiotikumos kezel�s javasolhat�.
�tv�gytalans�got, ny�lfoly�st tapasztalhatunk, ha a h�rcs�g pofazacsk�j�ba szorult vagy f�r�dott az eles�g. Ennek megel�z�s�re soha se adjunk a h�rcs�gnek hegyes magvakat, mert a pofazacsk�ba f�r�dva ott helyi gyullad�st okozhatnak.

A h�rcs�gbetegs�gek tov�bbi nagy csoportj�t a b�relv�ltoz�sok alkotj�k. T�netei lehetnek a viszket�s miatti vakar�z�s, valamint a sz�r hull�sa is. Gyakoriak az atk�k okozta, er�s viszket�ssel j�r� b�relv�ltoz�sok.
Sokszor tal�lkozhatunk a b�r gomb�s elv�ltoz�s�val is. Ilyenkor a sz�r foltokban t�redezik, illetve hullik ki. Ez a sz�rhi�nyos ter�let pikkelyszer�en h�mlik, �s esetenk�nt viszket. A vakar�z�s miatt m�sodlagosan gennyes b�rgyullad�s is kialakulhat. Kezel�sk�nt a sz�rhi�nyos b�rfel�let gomba�l� szerrel val� ecsetel�s�t v�gezhetj�k el. Mivel egyes gombafajok az emberre is �tterjedhetnek, csak keszty�vel ny�ljunk a beteg �llatokhoz. Mivel az atka �s a gombafert�z�s t�netei hasonl�ak, teljes biztons�ggal csak laborat�riumi vizsg�lattal lehet elk�l�n�teni azokat.

A f�lkagyl�n �s a szemh�jon, illetve az ajkakon kialakult b�rdaganatok jellemz�en a h�rcs�g�k�n fordulnak el�. Mivel ez a betegs�g sok esetben nem gy�gy�that�, kiterjedt elv�ltoz�s eset�n az �llat hum�nus elaltat�sa javasolt. Fontos megeml�teni a marakod�sb�l sz�rmaz� b�rs�r�l�seket is, amik h�rcs�g�kn�l nem ritk�k. Megel�z�sk�nt a vemhes �llatokat mindig k�l�n�ts�k el, a feln�tt egyedeket pedig szoktassuk �ssze. A vereked�skor keletkezett sebet gondosan fert�tlen�ts�k, s�lyos s�r�l�sn�l forduljunk �llatorvoshoz.

A v�rusos agyh�rtyagyullad�s vadon �l� eg�rf�l�kben gyakran el�fordul. Mivel a betegs�g emberre is �tterjedhet, �gy fontos megeml�teni. A betegs�g kedvenck�nt tartott h�rcs�g�kn�l ritk�n fordul el�, ink�bb nagyobb teny�szetekben jelentkezik, ahol t�bb sz�z egyedet tartanak egy�tt. A fert�z�tt �llom�nyokban a fiatal h�rcs�g�k m�r p�r hetes korukban �tesnek a betegs�gen, �s 3 h�napos korukra elt�nik a v�rus a szervezet�kb�l, �gy m�r nem jelentenek fert�z�si forr�st. A megel�z�s szempontj�b�l a legbiztons�gosabb, ha h�rom h�naposn�l id�sebb h�rcs�g�t v�s�rolunk.