Sz�r: M�r a kismacsk�knak is meg kell szokniuk a napi f�s�l�st, k�l�n�sen a hossz� sz�r� macsk�k eset�ben. A kilazult sz�rsz�lak elt�vol�t�s�n k�v�l a napi f�s�l�snek m�s jelent�s�ge is van: ilyenkor a gazdi k�zbe veszi kedvenc�t, megsimogatja, ellen�rzi, hogy tiszt�k-e a f�lei, nincs-e benne parazita, nincs-e rajta s�r�l�s stb. A r�vid sz�r� macsk�k �pol�s�hoz haszn�ljunk s�r� fog� f�s�t, majd tenyer�nkkel hat�rozott mozdulattal sim�tsuk v�gig a test�t a fejt�l kiindulva eg�szen a farokig. Ezt a macsk�k nagyon szeretik, �s a kilazult sz�rsz�lakat �gy v�gleg elt�vol�thatjuk. A hossz� sz�r� macsk�k �pol�sa j�val t�bb id�t vesz ig�nybe. Naponta k�tszer f�s�lj�k ki sz�r�t. Az �sszecsom�sodott r�szekkel k�l�n kell foglalkoznunk. H�zzuk sz�t a sz�rsz�lakat (haszn�lhatunk hozz� p�ld�ul tompa k�t�t�t), ezut�n nekil�thatunk ritka fog�, majd k�zepesen s�r� f�s�vel a bont�shoz. A hint�por alkalmaz�sa seg�t a csom�k kibont�s�ban, cs�kkenti a sz�rsz�lak �sszetapad�s�t. Ha �gy m�r nem bonthat� ki a csom�, akkor v�gjuk le oll�val, ez megakad�lyozza az egyre nagyobb filces ter�letek kialakul�s�t. A sz�rhull�s t�zel�skor, vemhess�g alatt, hormonzavarkor �s vitaminhi�ny eset�n fokozottan jelentkezik. Ha a cic�t ki�ll�t�sra vissz�k, akkor el�tte 4-5 nappal f�rdess�k meg (k�l�n�sen a feh�r macsk�kat), mert �gy a ki�ll�t�sra a sz�r visszanyeri term�szetes zs�rtartalm�t �s f�ny�t. K�l�nleges gondoz�st ig�nyel a kand�rok farka. A farok fels�, test fel�li r�sz�n zs�rmirigyek vannak, amelyek v�lad�ka els�rg�tja a sz�rt. Bakt�riumok telepedhetnek meg itt, amelynek b�rgyullad�s lehet a k�vetkezm�nye. Ezt a r�szt ak�r naponta besz�rhatjuk hint�porral, amit a b�rbe d�rzs�l�s ut�n kikef�l�nk. Esetleg a macska fark�t k�l�n is megmoshatjuk. F�l: Id�nk�nt gyeng�den t�r�lj�k ki a k�ls� hall�j�ratot babaolajba m�rtott f�ltiszt�t� p�lc�val, majd vatt�val t�r�lj�k �t a f�lkagyl�t. Ne haszn�ljuk ugyanazt a p�lcik�t mind a k�t f�lh�z. Ha a f�lben barna p�tty�ket vagy s�r� v�lad�kot tal�lunk, akkor gyullad�sra vagy parazit�kra gyanakodhatunk, felt�tlen�l forduljunk �llatorvoshoz, �s a tov�bbi kezel�st b�zzuk r�.

Szem: A szemfoly�s �ltal�ban k�t�h�rtya-gyullad�st, megf�z�st vagy s�r�l�st jelez, ezekben az esetekben forduljunk �llatorvoshoz. Azonban l�tezik m�sfajta szemfoly�s is, amely a r�vid orr� macsk�kn�l fordul el�, mivel a r�vid orr miatt a k�nnyet az orr�regbe levezet� k�nnycsatorna besz�k�l, illetve elz�r�dik. Ilyenkor b�rvizes vatt�val naponta t�bbsz�r t�r�lj�k ki a szemeket. Itt se haszn�ljuk ugyanazt a vattacsom�t mind a k�t szemn�l. Fogak: A tejfogak 8 hetes korra teljesen kifejl�dnek. A tejfogak elveszt�se 4-6 h�napos korban k�vetkezik be. A legt�bb esetben �szrev�tlen�l zajlik le (az �llat legt�bbsz�r lenyeli a fog�t), de el�fordulhat fogz�si l�z, leverts�g, �tv�gytalans�g, v�res fog�ny, panaszos ny�vog�s. A fogk�k�pz�d�s �s fog�nygyullad�s minden arra hajlamos macsk�n�l megjelenik. Ha a macska nem haszn�lja kem�ny csontok r�g�s�ra a fogait, akkor m�r 2-3 �ves korban is kialakulhat, t�nete a rossz sz�jszag �s a ny�lz�s. A fogk�vet �llatorvossal t�vol�ttassuk el. Ha az id�sebb macska rosszul eszik, gondolnunk kell a fogk�vess�gre �s fog�nybetegs�gre, ezeket �llatorvos kezeli. Ne adjunk a macsk�nak szil�nkosan t�r� hossz� cs�ves csontot (pulyka, kacsa, �reg ty�k csontj�t), mert a hegyes csontdarabok megsebezhetik az �llatot vagy ak�r fullad�st is okozhatnak. Ne hagyjuk mag�ra a cic�t csontr�g�s k�zben, hogy sz�ks�g eset�n beavatkozhassunk, lehet, hogy ez menti meg az �let�t. Id�sebb macsk�kn�l a csontetet�s sz�kreked�st okozhat, ez�rt vigy�zni kell. Karmok: Nevelj�k r� a macsk�t a karomkoptat� haszn�lat�ra, �gy sok b�torunkat meg�vhatjuk. A karmok v�g�t le is v�ghatjuk (legjobb erre a c�lra speci�lis, macsk�knak k�sz�lt karomv�g� oll�t haszn�lni) de csak az �ttetsz� v�geket cs�pj�k le (k�r�lbel�l 2 mm). Vigy�zzunk, nehogy megs�rts�k a karomban l�v� ereket �s idegeket, mert ha ezek megs�r�lnek, az nagyon f�jdalmas �s n�h�ny percig tart� v�rz�st okozhat. Legjobb, ha �llatorvosra b�zzuk a manik�rt.