Egyszer a kiskuty�k is feln�nek

Minden csal�dban nagy esem�ny egy kiskutya �rkez�se. Legal�bbis norm�lis esetben. Semmik�ppen nem szokott j� v�ge lenni a hirtelen j�tt, piacokon v�s�rolt-, jaj de �des kis gomb�coknak. Fontos, hogy aki kuty�t vesz, �t�rezze milyen felel�ss�ggel j�r is ez. Sajnos az els� l�t�sra v�s�rolt kiskuty�k szinte mindig meglepet�st, �s ami rosszabb csal�d�st okoznak. �gy sok kutya ker�l utc�ra vagy menhelyekre. Az, hogy a k�s�bbiekben milyen kapcsolat alakul ki a kutya �s a gazd�ja k�z�tt nagyban f�gg att�l, hogy siker�l e az ig�nyeinek megfelel� egy kicsit �nmag�hoz hasonl�t� t�rs kiv�laszt�sa. A kutyav�s�rl�st hasonlatosan a g�pkocsi v�s�rl�shoz bizonyos kutat�munk�nak kell megel�znie. Aut�t sem �gy vesz az ember, hogy az utc�n megl�tva felki�lt, jaj de sz�p �s r�gt�n hazaviszi. Feltesz�nk magunkban bizonyos k�rd�seket, amelyeket kutyav�s�rl�skor is meg lehet fontolni: mit v�rok el t�le? Hol fogom tartani? Mennyit fogyaszt? Kiviszem e minden nap az utc�ra? Tudom e ir�ny�tani a kiszemelt t�pust? Kutyav�s�rl�sn�l azonban fel kell tenni m�g egy tal�n mindenn�l fontosabb k�rd�st. K�pes leszek �tlagosan tizenk�t �ven �t felel�s�get �rezni ir�nta �s a gondj�t viselni? Hiszen a kiskutya b�r fizikailag meger�s�dik �s megn� a lelk�ben hal�l�ig csak egy j�t�kos gyermek marad. Semmi j� nem s�l ki abb�l, ha a nemr�g olyan aranyos kiskuty�t, aki feln�ve akaratos �s heves v�rm�rs�klet� lesz, megpr�b�ljuk h�zi �lebb� szel�d�teni vagy b�k�s alapterm�szete ellen�re megvad�tani. Hogy milyen fajt�t v�lasszunk, bel�that� nincs egy�rtelm� recept. N�h�ny dolgot azonban �rdemes �tgondolni. A kutyateny�szt�k egy fajta teny�szt�sekor nem csak a k�ls� von�sok, hanem a karakter tov�bbvitel�re is t�rekszenek Ez�rt mikor fajt�t v�lasztunk �rdemes a teny�szt�n�l vagy egy szak�rt�n�l �rdekl�dni a fajta bels� von�sair�l. A gyerekekkel biztosan sz�vesen fog j�tszani eg�sz nap egy boh�k�s labrador vagy egy szetter, m�g mondjuk egy csau- csaut�l ezt ne felt�tlen�l v�rjuk el. A kert �rz�s�re v�s�rolt ag�rt�l ne v�rjunk komoly sikereket, m�g a kuty�kt�l kiss� tart� t�bbgyermekes csal�dapa se pr�b�lkozzon kauk�zusi juh�szkuty�val. A nagy mozg�s ig�ny� kuty�k (agarak, terrierek) semmik�ppen nem val�k tizedik emeleti szoba konyh�ba. Ezeknek a kuty�knak a kif�raszt�sa sokkal t�bb id�t vesz ig�nybe, mint mondjuk egy bern�thegyi�. Az apr�bb �lebek vagy egy basset hound napi p�r s�t�val nyugodtan tarthat� szobakutya k�nt. De nem �rt tudni azt sem, hogy egy dog hamar kiehet a p�nzt�rc�nkb�l az afg�n ag�r sz�r�nek �pol�sa pedig napi elfoglalts�got is jelenthet. Fontos eld�ntend� dolog a fajtatisztas�g k�rd�se is. Sok �rv sz�l a fajta tiszta �s sok a kever�k kuty�k mellett. A kever�k kutya v�s�rl�sakor szinte biztosak lehet�nk benne, hogy egy v�gtelen�l h�s�ges igazi t�rsra lel�nk. Aki amellett, hogy olcs� a betegs�gekkel szemben is ellen�ll�, hiszen n�luk a term�szetes kiv�laszt�d�s sokkal jobban m�k�dik, mint esetleg egy er�szakkal �letben tartott nem t�k�letes �llapot�, de m�regdr�ga fajtakuty�n�l. A menhelyeken v�s�rolt vagy esetleg csak aj�nd�kba elhozott nem k�ly�k kuty�k ragaszkod�sa biztosan nagyobb, de figyelembe kell venni, hogy ha ism�t visszaker�ln�nek a menhelyre azt val�sz�n�leg nem �ln�k t�l. Aki ki�ll�t�sokra szeretn� hordani kuty�j�t, vagy csak egyszer�n b�szk�lkedni szeretne eb�vel a fajta kutya javasolt. A fajtatiszta kuty�k sem tehets�gtelenebbek, but�bbak kever�k t�rsaikn�l azonk�v�l m�r kicsi korukban tudni lehet, hogy mekkora kutya lesz �s milyen lesz az alap temperamentuma. Ha m�r eld�nt�tt�k milyen fajta kuty�t szeretn�nk nem �rt elgondolkozni azon, hogy fi� vagy l�ny kutyus lenne alkalmasabb sz�munkra. Ami a szuk�k elleni �rvk�nt fel szokott mer�lni az az �vente k�tszer t�rt�n� t�zel�s. Ekkor nem csak a "kisl�ny" vonzza �gy mag�hoz a fi�kuty�kat, mint m�gnes a vasat, hanem a l�nykutya is hajlamos elsz�kni kiszemelt partner�hez. M�g fi� kuty�n�l esetleg csak der�l�nk egyet az eseten a szuk�kn�l k�vetkezm�nyek is vannak. A megsz�let� nem k�v�nt kiskuty�k sok kellemetlen �r�t szerezhetnek a gazdinak. A szuk�k azonban tal�n simul�konyabb jobban kezelhet�ek. B�r a kanok tal�n kiegyens�lyozottabbak mindenk�pp hat�rozottabb b�n�sm�dot ig�nyelnek. Ha els� kuty�t v�lasztunk �s tal�n a kuty�khoz sem �rt�nk annyira mindenk�pp �rdemes egy hozz��rt� bar�t vagy ismer�s tan�csainak kik�r�se, hogy az alomb�l melyik kiskuty�t vigy�k haza. A hozz��rt�s nem az�rt sz�ks�ges, hogy el�rel�that�lag egy t�bbsz�r�sen d�jnyertes kiskuty�t v�lasszunk ki, hiszen k�ly�kkuty�kn�l erre m�g a fajta szak�rt�i sem k�pesek. A k�ly�k �tvizsg�l�s�ra legink�bb az�rt van sz�ks�g, nehogy egy beteg, legyeng�lt esetleg valamilyen fajt�t�l elt�r� (pl. tiszta fekete helyett foltos) tulajdons�g� kutyust s�zzanak r�nk sokszor komoly �sszegek�rt. F�lre�rt�sek elker�l�se v�gett: egy fekete feh�r foltos �jfullandik�nt megv�s�rolt kiskutya is lehet a vil�g legokosabb kuty�ja, de semmik�pp nem �rdemes annyi p�nzt kifizetni �rte, mint egy ki�ll�t�si p�ld�ny�rt. A szakirodalomb�l sokf�le m�dszer ismert arra vonatkoz�an, hogy mik�nt lehet a legjobb k�lyk�t az alomb�l kiv�lasztani. E m�dszereket azonban nem felt�tlen�l kell pontosan k�vetni. Nagyon fontos (f�leg ha h�lgyismer�s is van vel�nk) a szem�lyes benyom�s. A benyom�sokon k�v�l azonban mindenk�pp aj�nlott n�h�ny szempontb�l megvizsg�lni a kicsiket: A kiegyens�lyozott kiskuty�k �ltal�ban bar�ts�gosan, �rdekl�dve szaladnak oda m�g az idegenekhez is. Ha ez nem �gy t�rt�nik az sokkal ink�bb a f�l�nks�g�ket jelzi mint mondjuk az idegenekkel szembeni bizalmatlans�gukat. A szakirodalomban el�fordul� tesztel�si m�dszer a tapsol�s is, amely sor�n az �rdekl�d�, morg� esetleg ugat� kiskutyust el�nyben r�szes�tik a sz�k�l� esetleg f�l�nken elb�j� kicsikkel szemben. E tulajdons�gok mellett fontosak a fizikai vizsg�latok is. Az eg�szs�ges kiskutya �r�l ha felveszik, nem mutatja jel�t f�jdalomnak. A kiskutya szeme, f�le, �s orra nem v�lad�kos. R�zsasz�n az �ny a nyelv. Nem mutatja jel�t hasmen�snek. A v�gig sim�tott sz�rzet puha, a b�r�n nincsenek sebek, fek�lyek. Az -ez nem vesz�lyes, -ezzel ne is t�r�dj�n kezdet� mondatok nem t�l sok j�val kecsegtetnek. Ezeket a kutyusokat jobb, ha az �ltalunk hozott �llatorvos is megvizsg�lja. Persze a legfontosabb dolog a j� kennel kiv�laszt�sa. Hi�ba pr�b�ljuk ki a tapsol�st, ha az �sszes kiskutya elszalad, de az is el�fordulhat, hogy �rkez�s�nkkor m�r csak p�r kutya maradt a kennelben nem hagyva v�laszt�si lehet�s�get. Ez�rt is fontos egy j� teny�szet kiv�laszt�sa, hiszen egy ilyen alom utols� k�lyk�vel is jobban j�rhatunk, mint egy esetleges belteny�sztett alom legjobb ut�dj�val.